A farsangi jókedv, mulatság eredetileg pogány ünnep, a tél temetése és a tavasz eljövetele felett érzett öröm kifejezése volt. Tavasszal a természet újjászületik, és kezdetét veszi a jólét.
Egyes népek ebben az időszakban emlékeztek meg halottaikról, gyakran maskarás szertartás keretében. A maszkba öltözött emberek az ősök mitikus képviselői voltak. A maszk a gonosz, rontó szellemek elriasztására, megtévesztésére szolgált, és a termékenységet is biztosította. Ezek az álarcos felvonulások aztán a középkorban is tovább éltek, és élnek jelenleg is.
A farsangi időszaknak leginkább a fiatalok örülnek minden évben, hiszen ez a mulatozás és a jelmezversenyek ideje. A szatmárnémeti iskolákban sem telik el úgy év, hogy a diákok ne rendeznének farsangi bálokat. A megyeszékhely magyar középiskoláiban is megszervezik a farsangi mulatságokat - tájékoztattak az intézmények vezetői.
A Kölcsey Ferenc Főgimnázium diáktanácsa, a KÖFEDISZ már elkezdte a rendezvény szervezését, amelyen majd a tanulók sok vidámságra és meglepetésekre számíthatnak, ám a pontos időpont még nincs meg - magyarázta Elek Imre igazgató.
A Református Gimnáziumban a vakációt megelőzően, január utolsó hetében szervezik meg a mulatságot, amelyről persze nem fog hiányozni az álarcosbál sem.
A Hám János Iskolaközpontban február 12-én rendezik meg az általános- és középiskolások számára is a farsangi bált: a kisiskolások és az V-VIII. osztályosok az iskola épületében, a középiskolások pedig a Szent Alajos Konviktusban bulizhatnak.
Álarcosbál - maszkok nélkül nincs is igazi farsangi buli